Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A „Pit Bull törvény”

 

Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet alkotmányellenes, ezért azt 2010. szeptember 30. napjával megsemmisíti. Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

 

34/B/2009. AB határozat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság jogszabály alkotmányellenességének utólagos vizsgálatára irányuló indítvány tárgyában meghozta a következő
h a t á r o z a t o t:
Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1997. (II. 26.) Korm. rendelet alkotmányellenes, ezért azt 2010. szeptember 30. napjával megsemmisíti.
Az Alkotmánybíróság ezt a határozatát a Magyar Közlönyben közzéteszi.

I n d o k o l á s

I.
Az indítványozó az Alkotmánybíróságnál azt kezdeményezte, hogy semmisítse meg a veszélyes és veszélyesnek minősített eb tartásáról és a tartás engedélyezésének szabályairól szóló 35/1998. (II. 26.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm.r.) mellékletét. Álláspontja szerint a Korm.r. melléklete ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével és a 8. § (1) bekezdésével. Az indítványozó úgy véli: a problémát az okozza, hogy a pit bull terriert és a staffordshire terriert a mellékletben lévő felsorolás alapján nem lehet egyértelműen megkülönböztetni. Az indítványhoz csatolt szakértői véleményekkel igazolta, hogy nincsenek olyan objektív külső jegyek, amelyek alapján az e fajtához nem értő személyek egyértelműen meg tudnák különböztetni az amerikai staffordshire terriert és a pitt bull terriert egymástól. Mind a két fajta lényegében azonos ősöktől származik, ezért a génállományuk jelentős része azonos. Küllemükben olyan jelentős hasonlóság van, hogy a megkülönböztetésük még néhány szakember számára is nehézséget jelent. A szakértői álláspontok egységesek abban, hogy a megkülönböztetésre csak DNS vizsgálat segítségével van lehetőség. Kártérítési vagy szabálysértési, büntetőjogi felelősség esetén mindez jogbizonytalanságot okoz, ezért a Korm.r. melléklete alkotmányellenes, ellentétes az Alkotmány 2. § (1) bekezdésével és a 8. § (1) bekezdésével.
II.
Az indítvány a következők szerint megalapozott.
Az Alkotmánybíróság a Korm.r. mellékletének vizsgálatát - eddigi gyakorlatával összefüggésben - szoros tartalmi összefüggés okán kiterjesztette az egész Korm.r.-re a jogbiztonság alkotmányos követelménye szempontjából. [54/1992. (X. 29.) AB határozat, ABH 1992, 266, 268.; 28/1994. (V. 20.) AB határozat, ABH 1994, 134, 137.; 34/1994. (VI. 24.) AB határozat, ABH 1994, 177, 181.; 67/1997. (XII. 29.) AB határozat, ABH 1997, 411, 416.; 33/2002. (VII. 4.) AB határozat, ABH 2002, 173, 182.; 17/2006. (I. 17.) AB határozat, ABH 2006, 281.; 42/2008. (IV. 14.) AB határozat, ABH 2008, 417, 434.]
Az Alkotmánybíróság a következőket állapította meg. A Korm.r.-et az állam- és közbiztonságról szóló 1974. évi 17. törvényerejű rendelet (a továbbiakban: Tvr.) 8. § (6) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján alkották meg. A Korm.r. 1. § (1) bekezdése szerint a rendelet hatálya kiterjed
a) a Tvr. 5. §-ának (2) bekezdésében megjelölt veszélyes eb (pit bull terrier és keverékei), valamint a Tvr. 5. § (4) bekezdése alapján veszélyesnek minősített eb tartására,
b) az a) pont szerinti eb tulajdonosára, illetőleg az eb felügyeletét ellátó természetes személyre (a továbbiakban együtt: ebtartó).
A Korm.r. 1. § (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a Tvr. 5. §-ának (2) bekezdése alapján veszélyes - pit bull terrier jellegű - ebek általános jellemzőit az 1. számú melléklet tartalmazza.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Tvr.-t 2007. január 1. napjával hatályon kivül helyezte a kormányzati szervezetalakítással összefüggő törvénymódosításokról szóló 2006. évi CIX. törvény (a továbbiakban: Kásztv.) 52. §-a. A Kásztv. 51. §-a a Tvr. 5. §-ában foglalt rendelkezéseinek lényegét az állatok védelméről és kíméletéről szóló 1998. évi XXVIII. törvénybe (a továbbiakban: Ávtv.), annak 24/A. §-aként beillesztette. A Korm.r.-et viszont mindeddig nem módosították.
Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az Ávtv. 24/A. §-ban foglaltak nem teljesen azonosak a hatályon kívül helyezett Tvr. vonatkozó rendelkezéseinek tartalmával, az Ávtv. rendelkezései nem azonosíthatók be a Tvr. Korm.r.-tel hivatkozott rendelkezéseivel, továbbá az Ávtv. nem ad külön felhatalmazást a Kormánynak a Korm.r.-nek megfelelő rendelet alkotására. Az Ávtv. 24/A. § (1) bekezdése alapján viszont veszélyes ebnek minősül a Kormány által rendeletben meghatározott, az életre és a testi épségre természetes hajlamainál fogva fokozottan veszélyes eb, a (4) bekezdés szerint a veszélyes és a veszélyesnek minősített eb kizárólag az állatvédelmi hatóság által kiadott engedéllyel, kormányrendeletben meghatározott feltételek esetén és módon, egyedi azonosítóval ellátva tartható. Az Ávtv. kiegészítését mindeddig nem követte a Korm.r. felülvizsgálata, módosítása.
Az Alkotmánybíróság már a 9/1992. (I. 30.) AB határozatában a jogalkotással szemben fontos követelményt határozott meg: "A jogállam nélkülözhetetlen eleme a jogbiztonság. A jogbiztonság az állam - s elsősorban a jogalkotó - kötelességévé teszi annak biztosítását, hogy a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok is világosak, egyértelműek, működésüket tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak legyenek a norma címzettjei számára. Vagyis a jogbiztonság nem csupán az egyes normák egyértelműségét követeli meg, de az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatóságát is." (ABH 1992, 59, 65-66.) Az Alkotmánybíróság a 30/1992. (V. 26.) AB határozatában a büntetőjogi tényállásokkal szemben - többek között - a következő mércét állította: "Az alkotmányos büntetőjog követelményei szerint a büntetőjogi szankció kilátásba helyezésével tilalmazott magatartást leíró diszpozíciónak határozottnak, körülhatároltnak, világosan megfogalmazottnak kell lennie. Alkotmányossági követelmény a védett jogtárgyra és az elkövetési magatartásra vonatkozó törvényhozói akarat világos kifejezésre juttatása. Egyértelmű üzenetet kell tartalmaznia, hogy az egyén mikor követ el büntetőjogilag szankcionált jogsértést. Ugyanakkor korlátoznia kell az önkényes jogértelmezés lehetőségét a jogalkalmazók részéről. Vizsgálni kell tehát, hogy a tényállás a büntetendő magatartások körét nem túl szélesen jelöli-e ki és elég határozott-e." (ABH 1992, 167, 176.)
A Korm.r a hatályát kifejezetten a Tvr. megjelölt rendelkezéseire hivatkozva határozza meg. A Tvr. hatályon kívül helyezését követően viszont a Korm.r. módosítása nem történt meg, emiatt a Korm.r. hatálya nem állapítható meg. Így jogbizonytalanság keletkezett, a jogalkotó a jogbiztonság követelményének nem tett eleget, ezért az Alkotmánybíróság a Korm.r.-et megsemmisítette. Annak érdekében, hogy a jogalkotó a szükséges szabályozást elvégezze, az Alkotmánybíróság a Korm.r.-et 2010. szeptember 30. napjával semmisítette meg.
Az Alkotmánybíróság állandó gyakorlata szerint, ha az adott rendelkezés alkotmányellenességét az Alkotmány valamely rendelkezése alapján már megállapította, akkor az indítványban felhívott további alkotmányi, törvényi rendelkezésekkel való ellentétet már nem vizsgálja [61/1997. (XI. 9.) AB határozat, ABH 1997, 361, 364.; 16/2000. (V. 24.) AB határozat, ABH 2000, 425, 429.; 56/2001. (XI. 29.) AB határozat, ABH 2001, 478, 482.; 35/2002. (VII. 19.) AB határozat, ABH 2002, 199, 213.; 4/2004. (II. 20.) AB határozat, ABH 2004, 66, 72.; 9/2005. (III. 31.) AB határozat, ABH 2005, 627, 636.; 55/2007. (IX. 26.) AB határozat, ABK 2007. szeptember, 820, 824.; 47/2008. (IV. 17.) AB határozat, ABH 2008, 1372, 1388-1389.]. Tekintettel arra, hogy az Alkotmánybíróság a Korm.r. egészének alkotmányellenességét megállapította és az Alkotmány 2. § (1) bekezdése alapján megsemmisítette, nem vizsgálta a Korm.r. melléklete alkotmányellenességének megállapítására irányuló indítványi részt.
A határozatnak a Magyar Közlönyben való közzététele az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény 41. §-án alapul.
Budapest, 2010. április 19.
 
Dr. Holló András s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kovács Péter s. k.,
alkotmánybíró
Dr. Kiss László s. k.,
előadó alkotmánybíró