Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Táplálkozási tanácsok - kutyáknak

Az kutya egészsége szempontjából „ideális" testtömeg kiegyenlített táplá­lással állítható be. A következő olda­lon látható táblázatban a leggyakoribb fajták testtömegértékeit mutatjuk be. A kanoknál persze előfordulhat, hogy jóval súlyosabbak az itt megadott érté­keknél.
A helyes táplálás első számú alapelve: a kutya nem arra való, hogy „haszno­sítsa" az asztali maradékokat és a konyhai hulladékot. A szükséges táplálék mennyisége test­tömegtől, életkortól és egészségi álla­pottól függ.
Felnőtt kutya esetén testkilogrammonként iOO 120 kilo-joule (kb. 75 kilokalória) energia­igénnyel számolunk. Fiatal állatok, vemhes nőslények és munkakutyák ennél jóval több energiát igényelnek. Hevesebb vérmérsékletű, kis testű, rö­vid szőrű és vékony bőrű állatok ener­giaigénye szintén magasabb. Szabad ég alatt, kennelben tartott kutyáknak több energiára van szükségük, mint a ke­veset mozgó, hosszú szőrű, elhájaso­dott, fűtött lakásban élő fajtársaiknak. A gyárilag készített tápok összetételét a csomagoláson is feltüntetik. Ezeket a tápokat tudományos ismeretek alap­ján, szakemberek állítják össze, ezért minden, a kutya számára életfontossá­gú tápanyag megtalálható bennük. Az ilyen tápokkal mindenekelőtt időt ta­karítunk meg, és utazáskor is kényel­mesebb a dobozból etetni. A gyári tá­pok magas nedvességtartalmú, dobo­zos kutyaeledel vagy csökkentett víz­tartalmú, száraz tápok formájában kaphatóak.

Ez utóbbi nem adható na­gyobb mennyiségben, mint a napi táp­lálékadag 1/4-e. Száraz tápok etetése­kor a megnövekedett vízigényről sem szabad megfeledkeznünk. Készen kap­ható macskaeledeleket ne adjunk ku­tyánknak, mert a macskatápok táp­anyag-koncentrációja túl magas a ku­tyáknak.

Amennyiben saját magunk készítjük el kutyánk táplálékát, aranyszabályként fogadjuk meg: mindig főzzük meg a húsféléket, mert a nyers hús az ember és a kutya számára is veszélyes fertő­zések forrása lehet: vírusokat, baktériumokat, galandféreglárvákat tartal­mazhat. Nyers sertéshússal terjed a ku­tyákra halálos - emberre nem veszé­lyes - Aujeszky-betegség vírusa. A nyers hús pl. marha(bendő)- vagy ba­romfihús szalmonellákkal lehet fertőzött. Fennáll a veszély, hogy egy egész­séges, jó ellenálló képességű kutya -bár nem beteg-, de üríti a kórokozókat és anélkül, hogy észrevennénk, folya­matosan baktériumokkal szennyezi környezetét, környezetünket. Főzéssel nem csak a mikroszkopikus méretű kórokozókat, de a galandférgek hólyaglárváit is el tudjuk pusztítani.

 

A napi táplálékadag mintegy kéthar­mad részben húsból áll: törpe fajtáknál 100 grammnál kevesebb hús is elegendő, nagy testű fajtáknál ezzel szemben a 2 kg-ot is elérheti a napi húsadag. Eh­hez a húsmennyiséghez adjunk, a napi táplálékadag 1/3-át kitevő mennyiség­ben, forrázott zabpelyhet, főtt rizst vagy egyéb szénhidrátokban és rostok­ban dús élelmiszert, melyek serkentő­leg hatnak a bélmozgásokra. Vitamin­forrásként sárgarépával, zöldsalátával és egyéb zöldségfélékkel egészítsük ki a fenti keveréket. Ne adjunk kutyának káposztaféléket, felfúvódást okoznak. Hasonlóan tartózkodjunk a hüvelye­sek adásától is, egészben, szétrágás nélkül lenyelve ugyanis nagyon nehe­zen emészthetőek.

Ha otthon kizárólag csak kutyánknak főzünk, vagyis semmilyen maradékot nem keverünk kedvencünk tápláléká­ba, akkor egy csipet sót is adjunk a ke­verékhez. Amennyiben ebéd, vacsora vagy egyéb maradékokat, tésztát, krumplit is kap a kutya, akkor nincs szükség só kiegészítésre, a túlfűszerezett táplálék károsíthatja az amúgy is érzékeny veséket. A falatonként adott kolbászfélék, sonkavég vagy asztali húsmaradékok ugyanezen okból káro­sak kedvencünk egészségére. Fehérjeforrásként etethetünk húst, fej­húst, szívet-fiatal kutyáknak ne túl so­kat - májat és lépet - nyersen etetve hasmenést okozhatnak, és feketére szí­nezik a bélsarat-, vesét, halat, ez utób­bit mindig főzzük meg; ne etessünk semmiféle füstölt halkészítményt. Bal­lasztanyagokban gazdagabb, ugyan­akkor tápanyagokban szegényebb a tüdő, a tőgy, a bendő, a gége; ezeket ásványi anyagokkal és vitaminokkal ki kell egészíteni.

Ilyen húsrészeket túl­súlyos, elhízott állatoknak célszerű adni: a gyomrot megtöltve hatásosan csillapítják az éhségérzetet; fiatal és vemhes ál­latok táplálására ugyanakkor nem alkal­masak. Lóhús adásakor a főzőlevet ne adjuk a kutyának, mert hasmenést okoz­hat. Jól emészthető fehérjeforrás a túró is. Nyers tejet ne adjunk, mert hasmenést okozhat; adhatunk viszont heti egy-két alkalommal egy-egy tojást.

 

Egészséges kutyának nem jelent gon­dot a növényi vagy állati zsiradékok megemésztése.

Fiatal állatok számára életfontosságú a táplálék ásványi sókkal, vitaminokkal és nyomelemekkel történő kiegészítése. E célra kifejezetten kutyák számára gyártott táplálék kiegészítők kapható­ak.Ne adjunk kutyánknak embergyógyá­szatban használt kalciumkészítménye­ket, mert a kalcium és a foszfor egymáshoz viszonyított aránya nem felel meg a húsevő állatok élettani igényei­nek.

 

Csontok adásával legyünk óvatosak, soha ne adjunk kutyánknak szilánko­san törő csöves csontokat - baromfi, vad -, és gerincdarabokat (karaj). Nyelőcsősérülésektől kezdve a súlyos vég-béleltömődésig számos problémát okozhatnak az ilyen csontok, sőt a ha­láleset sem ritka. Aligha van olyan ál­latorvos, aki ne találkozott volna még ilyen esetekkel. Fiatal és idős állatok­nak, 6-8 éves kortól ezért egyáltalán nem adunk csontot. Játék és fogtisztogatás céljából jól beváltak a bőrből ké­szült játékcsontok. Az etetések gyakoriságával kapcsolat­ban a következők érvényesek: 6 hóna­pos korig naponta háromszor, ezt kö­vetően 12-14 hónapos korig naponta kétszer, az ennél idősebb kutyákat pe­dig naponta egyszer etessük, mindig ugyanabban az időben. Ne szoktassuk rá kedvencünket a napközben adott fi­nom falatokra, különben minden alka­lommal, amikor látja, hogy a gazdi eszik, „alamizsnáért" fog könyörögni és az ünnepi asztalnál ülő vendégein­ket sem hagyja békén.

Nagytestű, gyomorcsavarodásra hajlamos kutyáknak mindazonáltal ajánlatos naponta két­szer arányosan kevesebbet adni, mert az üres vagy túlságosan telt gyomor könnyebben megcsavarodik, ami nemritkán az állat elhullását okozza. Elhízott kutyáknál a hét egy napját ki­evezhetjük böjti nappá. Az elhízás, a kövérség megrövidíti a kutya életét, megterheli a szívet, a vérkeringést és a légzőszerveket, zavarokat okozhat a máj és a bőr működésében, gyengíti to­vábbá az általános ellenálló képessé­gét és növeli a műtéti beavatkozások kockázatát. Ritka, hogy az elhízás hátterében valamilyen hormonális zavar áll - a pajzsmirigy vagy a vesekéreg ál­lományának megbetegedése -, szinte minden esetben egyszerűen arról van szó, hogy a kutya túl sokat kap enni(!). A táplálkozási eredetű elhízás kezelé­séhez szilárd eltökéltségre és kitartó következetességre van szükség a ku­tyatartó részéről. A fogyókúra első lé­pése, hogy megállapítjuk az adott fajtára vonatkozó ideális testtömeget. Ezt követően a táplálék energiatartalmát a szokásos 60%-ára csökkentjük, és a napi adagot felosztva, 3-4 alkalommal etetünk. Mindeközben ne feledkez­zünk meg arról, hogy a kutya eleget mozogjon.

A fogyókúrás táp energia­tartalma akkor megfelelő, ha a heti súlycsökkenés eléri a fél kilót; kis testű fajtáknál ez természetesen - arányosan - sokkal kevesebb. A normál testtömeg elérése hetekig, hónapokig is eltarthat. Fogyókúrás célra sovány húsfélék, tü­dő, bendő, sovány túró és zöldségfélék ajánlhatóak. A kúra ideje alatt gondos­kodni kell vitamin- és nyomelem kiegészítésről. Miután a kutya testtöme­ge elérte a normál értéket, fokozatosan térjünk vissza a tényleges szükséglet­nek megfelelő mennyiség etetésére. A kutyaeledelek gyártói is segítségére vannak a fogyókúráztató gazdinak: szakboltokban fogyókúrás tápok is kaphatóak. A sokat mozgó, növekedésben levő, vemhes vagy szoptató állatok energia­igénye magasabb az átlagosnál, ad­junk nekik több, élettani szempontból értékesebb húsfélét, növényi zsiradé­kot és ásványi sót!

Idősebb korban lelassul a szervezet anyagcseréje, és csökken az egyes szervek teljesítőképessége, kutyáknál 8-10 éves kortól figyelhető meg. Csök­ken az alapanyagcsere, kevesebbet mozog az állat, ami növeli az elhízás veszélyét, annak minden negatív kö­vetkezményével együtt, vagy éppen el­lenkezőleg, az étvágytalanság és az emésztőszervek lecsökkent teljesít­ményének következményeként alul­tápláltság alakul ki. A tápláltsági álla­pot megítélésében egy jó mérleg segít­ségére mindig számíthatunk. Az idő­sebb állatok tápláléka legyen ízletes, könnyen emészthető; a napi adagot 2-3 alkalomra elosztva csökkenthetjük az emésztőrendszer megterhelését. Fehérjeforrásként kevés, de táplálkozás­élettani szempontból értékes, magas fehérjetartalmú húsféléket vagy túrót adunk. Szénhidrátforrásként megfelel a főtt zabpehely, rizs stb. Főzéskor a tápanyagok egy része alkotóelemeire esik szét, ami javítja felszívódásukat.

Részesítsük előnyben a magas linol-savtartalmú zsiradékokat, a margarint vagy a növényi olajokat. Nyomele­mekkel, vitaminokkal, szükség esetén enzimekkel is ki kell egészíteni ked­vencünk táplálékát. Ez utóbbiakat ter­mészetesen állatorvos írja fel. Az etetőtálat, miután kedvencünk be­fejezte az evést, függetlenül attól, hogy üres-e vagy van benne, mindig vegyük el, tegyük el olyan helyre, ahol a kutya nem férhet hozzá. Teli vizes edény azonban mindig legyen előtte. A foko­zott szomjúság betegségre figyelmez­tető jel is lehet. Az elfogyasztott víz mennyisége a táplálék minőségétől, a testi munkától, a levegő nedvességtar­talmától és környezet hőmérsékletétől függ. A naponta elfogyasztott folyadék­mennyiség testtömegkilogrammonként 40-70 ml. Száraz tápok etetése, szop­tatás, sportaktivitás, magas külső hő­mérséklet és alacsony páratartalom esetén egészséges állatok is több vizet isznak a megszokottnál. Kölykök és idős állatok szintén több vizet isznak az átlagnál, a hasmenéses állatokról nem is beszélve. Csak akkor tudjuk eldönteni, szükség van-e állatorvosi beavatkozásra, ha a betegségekre utaló általános tüneteket mi magunk is idejében fel tudjuk is­merni.

Írta: matt

 

 

Az kutyaeledel három csoportra osztható:

  • Állati, mint a hús, a hal és a tojás
  • Növényi, mint a gabona félék, olaj és a zöldségek
  • Ásványi anyagokban gazdag, mint a csontliszt és a mész

A kutyáknak mindhárom csoportból kell kapnia, de különböző mennyiséget.. Durván számolva 1/4 és 1/3 legyen állati eredetű, a maradék növényű eredetű és az ásványi anyag. Az állati eledel tartalmazzon jó minőségű fehérjét, zsírt, ásványokat, zsírban oldódó vitaminokat és nyomelemeket.

Állati eredetű táplálék

Hús

Amit mi itt húsnak nevezzünk az az állatnak az izmai. A hús könnyen emészthetö, ha jól el van készitve. Nem csak jobb ízű, hanem higéniai okokból is előnyösebb.

A legtöbb fehérje a sonkában (22%) és a legtöbb zsír az oldalszalonnában (35%) található. A húsmadarak és a nyúlhús soványabb mint a disznó, a birka és sertés húsa. Az ásványi anyagok tartalma kiegyenlítetlen a húsban: foszforba gazdag és kálciumban szegény.

Annak ellenére hogy a kutya egyszer ragadozó állat volt, nem jó, ha csak húst eszik, föleg az ásványi anyagok, nyomemelek és rostok hiánya miatt.

Virsli

A virsli sok zsírt és kevés ásványi anyagot, illetve vitaminokat tartalmaz. Ezért ne adjunk minden nap virslit kutyánknak és ne ez legyen az egyetlen fehérje forrás.

Máj és vese

A kutya szereti a nyers májat és vesét (de jobb, ha megfőzzük), de nagyobb adag májtól hasmenése lesz. A máj és vese kevés zsírt, relatív sok fehérjét és sok zsírban oldódó vitamint tartalmaz. Sok májat se adjunk kutyánknak (50g/kiloeledel), mert az hipervitaminozis lép fel, azaz az A vitamin mennyisége túl sok lesz. A májnak és a vesének, de különösen a májnak magas a vas, réz és zink tartalma.

Vér

A vérnek magas a fehérje és vas tartalma. Kevés zsírt tartalmaz. Könnyen emészthető, de nem népszerű, ha nincs megfőzve. Megfőzve vagy sütve a legjobb. Fehérjeszegény eledelhez jó pótlék.

Csont, porc, ín

A csont a kutyák klasszikus tápláléka. A csontnak is van egy bizonyos tápértéke és 30 % az ásványi tartaloma. Ha túl sokat adunk kutyánknak, akkor akár székrekedést is okozhat, mert nehezen emészthető. Több mint 10 g csont/testkg már komoly gyomorproblémákat okozhat. A csontliszt jó alternatíva a csont helyett. A zsírtartalom a csont típusától függ. A csont fehérje tartalma nem túl jó minőségű a kutyák számára.

Adhatunk ínt és porcot is,de a rossz szagú, büdős gáz, amit okoznak a kutyáknál, nem teszi őket népszerűvé. A gázok abból erednek, hogy egy nagy része az ínnak és a porcnak a vastagbélben bomlik le.

Hal és halliszt

A kutyák általában szeretik a halat. A hal egészséges és könnyen emészthetö eledel. Ha megfözzük a halat, akkor kutyánk jobban tudja hasznosítani a belől származó vitaminokat és a vasat, illetve a fözésnél elpusztulnak az élősködők és a halcsontok is puhák lesznek, így nem sérül meg a kutya gyomor és bél rendszere. A halliszt is kitünö termék, könnyen emészthetö és jó a tápértéke is.

Tejtermékek és sajt

A tej egészséges és finom,de nem megszokott termék egy kutya "hütőszekrényében". Több 3-6 hónapos kutya laktóz érzékeny ( tejcukor érzékeny). Ez azt jelenti, hogy hasmenésük lesz és gázokat termelnek. A savas tejtermékek mint az aludttej és a joghurt jobb a  kutyának, mert kevesebb laktózt tartalmaz. A sajtok kiválóak egy kutya étrendjében, mivel nem tartalmaznak laktózt. De a zöld penészes sajtokat kerüljük el, mert akár halált is okozhatnak a kutyáknál!

Tojás

A tojás jó táplálék a kutyáknak. Nyers tojásfehérjét viszont nem ajánlatos adni túl nagy mennyiségben, mert avidint tartalmaz, amely többek között gátolja a B-vitamin felvételét. A tojássárgáját adhatjuk nyersen vagy megfőzve is. A sárgája sok, többször telített zsírsavakat tartalmaz.

A tojás héja jó kalciumforrás (porrá összetörve).

Zsír

A zsír jó energia forrás, főleg ha nagy energia igénye van kutyának. Ezen kívül a legtöbb zsír könnyen emészthető és  még jó ízű is.

Növényi táplálék

Növényi élelmiszerekre azért van szüksége a kutyának, hogy zsírt  és szénhidrátokat vegyen magához.

Gabonafélék

A kutyáknak általában rizst, kukoricát, búzát, zabot, tésztát szoktak adni. A gabona termékek könnyen emészthetöek, ha megfelelő módon elkészitjük, kivéve a zab, mert annak a héjában van a tápértéke, amit a kutyák nem tudnak olyan jól hasznosítani, mint a többi gabonafélét. Azoknak a kutyáknak, akinek érzékeny gyomruk van, a fényezett főtt rizs kiváló (de a nyers rizs  több vitamint tartalmaz). A különbözö gabona féléknek változó a tápértékük,de a közös nevezö az, hogy alacsony ásványi tartalmuk van és kevés fehérjét tartalmaznak.

Ezek nem sokoldalú fehérje források, így az összfehérjéböl max. 1/3 legyen a gabona féle. Az E-vitamin tartalom magas a gabonákban, ha még korpa is van benne, akkor még vízben oldható vitaminokat is tartalmaz.

Kenyér

A kenyér, ha túl friss, nehéz  lehet a kutya gyomrának. A friss kenyér tésztává alakul a kutya gyomrában és erjedni kezd. Ha túlzottan átsült a kenyér akkor is nehezen emészthetővé válhat. Tápérték szempontjából se tökéletes a kenyér, habár különböző kenyér fajtáknak más-más a tápértékük. Általában a kenyér kevés energiát és rossz minöségű fehérjét tartalmaz, de azért lehet adni a kutyának egy kevés kenyeret is (belerakva a táplálékba). Az össz fehérjéböl max.az 1/3 legyen kenyér eredetű.

A búzacsírák zsírt, többször telített zsírsavakat és E-vitamint tartalmaznak.Túl sok rostot nem kaphat a kutya, így búzakorpa is adható mint rost, maximum 0,3 g/kg testsúly/nap. Ezek a termékek kevésbé jó minőségű fehérjét tartalmaznak.

Borsó és bab

A borsók és babok nehezek a kutya gyomrának, emésztésük nehezen megy, így gázokat termelnek. Ha megfőzzük jobban emészthetöek lesznek, de ne adjunk túl sokat max. 10 %-a legyen az eledel száraz tartalmából.

A szójababok egyre népszerübbek. A szójabab sok fehérjét és zsírt tartalmaz, könnyen emészthetö, de sokat ne adjunk belőle. A szója bab ásványokban szegény, de nagyon jó vitaminforrás.

Gyökértermés

A krumpli egy kiváló eledel, amelyet a kutyák általában szeretnek is és könnyen emészthető, ha jól elkészítjük.Fontos, hogy jól megtisztítsuk a krumplit és levágjuk a zöld részeket, csírákat is, hogy elkerüljük a solanint, amely a krumpliban található mérgezö anyag.

A krumpli viszont túl kevés fehérjét tartalmaz ahhoz, hogy egyetlen tápként adjuk.Ne legyen több mint 60%-a az eledel szárazanyag tartalmának.Kevés zsírt és ásványi anyagot, de sok K-,B- és C-vitamint tartalmaz.

A répa nyersen is könnyen emészthetö, adható a kutyáknak fözve vagy nyersen is kis hozzászoktatás után,de max. 20 g répa/kg testsúly/nap. A répa sok könnyű szénhidrátot és cukrot tartalmaz. A benne lévő betakarotin A-vitaminná alakul át.

Zöldségek

Kisebb mennyiségú zöldséget is adhatunk a kutyának (saláta,uborka,paradicsom, káposzta), de ne felejtsük el, hogy a kutya nehezen tudja emészteni a rostokat.Kis mennyiségben a zöldségben található rostok jót tesznek a kutya beleinek és vitaminban gazdagok. De ne legyen több,   mint 5% a táplálék szárazanyag tartalmának.

Valamivel többet lehet adni a fött zöldségekböl.

Zsír

A növényi zsír sok energiát ad.Az összes növényi olaj jó energia forrás és jól emészthető is. Az olivaolaj kifejezzeten egészséges.

Ásványgazdag eledel

Fontos, hogy ne adjunk túl sok ásványi anyagot kutyánknak,mert ezzel kárt okozhatunk. Ásványokban gazdag eledel például: csontliszt, mész, különbözö tabletták, illetve általános táplálék élelmiszerek. Ezért olvasd el mindig a kutyaeledel és táplálékkiegészítők összetételét!

A tápláléknak a következő ásványokat és nyomelemeket kell tartalmaznia:

Ásványok Nyomelemek
Ca (Kálcium) Fe (Vas)
P (Foszfor) I (Jód)
Mg (Magnézium) Cu (Réz)
Na (Nátrium) Co (Kobalt)
Cl (Klór) Zn (Zink)
K (Kálium) Mn (Mangán)
                         Mo (Molibdén)
                         Se (Szelén)

Vigyázat! Ne adjunk olyan készitményeket, amelyek dupla annyi ásványi anyagot tartalmanak, mint amennyire a kutyánknak szüksége van. Például teljes értékű táp+ valamilyen ásványi készítmény vagy teljes értékű táp+nagy mennyiségű állati csont.

Ez nem vonatkozik az ún. rágócsontra ami bőrből készül különböző állatokból.

Széklet

Vannak kutyák, akik eszik a székletet, hogy miért azt nem tudja senki.Egy teória az, hogy  még van valami táplálék a székletben.

A friss tavaszi füvet szeretik a kutyák, és egymástól is látják, megtanulják, hogy füvet kell enniük.Egyszerüen szeretik. Ha több rostra van szükségük, ha szomjasak ( nincs víz a közelben)vagy ha stresszes a kutya, akkor is eszik füvet, úgy mint mikor az emberek rágyújtanak egy cigarettára. A fű csillapítja a szájüregben és a torokban (garatban) is kialakult kellemetlenségeket. Ha a kutyák ki akarják üríteni gyomruk tartalmát, akkor is füvet esznek.

 

Ellenörző lista: Ez nem jó a kutyádnak

Gondolj arra hogy kis termetü kutyák sokkal érzékenyebbek mint a nagyobb termetüek. Nekik csak kis mennyiségre van szükségük a következő "mérgekre", hogy a veszélye elkerüljék.

 

Nyers hús

A felszolgált hús csak a legjobb minöségú legyen másképp gyomor és bélzavarok léphetnek fel

 

Nyers édesvízi hal

Soha ne adjunk nyers édesvízi halat a kutyának, mert galandférget tartalmazhat, ami átjuthat a kutyánkba. Ezenkivül vannak olyan anyagok a nyers halban, amelyek csökkentik a belek képességét a vas és B-vitamin felvételére.

 

Csokoládé

Soha ne adjunk nagy adag csokoládét. Egy "kocka" megfelelö mennyiségű egy kis termetű kutya számára. A csokoládé, vagyis a kakaó a csokoládéba a teobromin anyagot tartalmaz. Az embernek könnyű stimuláló mint a koffein, de a kutyák ezt az anyagot nem tudják felhasználni.

 

Hagyma

Vigyázat a hagymával! A vörös, a lila,de még a fokhagymában is vannak mérgező anyagok.Egy kis termetű kutyánál még vérszegénységet és májzavarokat is okozhat, pl.ha 30 g vörös hagymát kap naponta 2-3 napon keresztül. Még elkészítve sem adható a kutyának.Igy az ételmaradék, a mely hagymát tartalmaz sem adható a négylábúaknak, például a hagymalevesből vagy hagymás tésztából készült étel sem. Az élelmiszerekben, amelyekben fokhagyma van, általában olyan keveset tartalmaz, hogy nem veszélyes. De ha 10 g friss fokhagymát/nap adunk a kutyának(10 kg  kutya esetében) az már okozhat  zavarokat.

 

Tészta

Ha egy kutya olyan tésztát eszik, ami erjedt, akkor akár meg is mérgezhetjük.

 

Zöldpenészes sajt

A sajtban van egy úgy nevezett roquefortin  nevű anyag, egy gomba, amelyre a kutyák érzékenyek.

 

Tojásfehérje

A nyers tojásfehérje nem jó a kutyának.Több olyan anyagot tartalmaz, amely nem engedi a fehérjét felszívódnia a bélben, illetve a B-vitamin felvételt is csökkenti.

 

Baktériumok

A kutyák kevésbé érzékenyek mint mi emberek a baktériumokra. Azért jó, ha a kutya eledelét elkészítjük, főleg a nyers húst. A kutyák hordozhatják a szalmonellát és az embereknek is átadhatják anélkül, hogy ők betegek lennének. Érzékenyebbek a campylobaktériumra, amely a csirkében található.

Forrás: fauna.hu